ÉRINTHETETLENEK

Sötétség és őrület. Extázis. A világ felfedezése.

Egy nemzedék kamaszkora. A hetvenes években voltak tizenközép. Ugyanolyanok, mint te, csak a világ más egy kicsit.

Azt hinnénk, 1975 maga a sötétség. De nem. A sötétség mélye teli van fénnyel.

Gyönyörű szörnyek bóklásznak ebben az experimentális fényben a tizenközépből. Perverz játékokat űznek, figyelnek, élni próbálnak, vagy legalább meghalni, pont úgy, ahogy te, és mégis másképp.

Szeged, 1975 körül. Couleur locale a kor és a helyszín, de a kép többezer éves.

Figyelj, Menyus, nincsenek egyszerű képletek. Mindenki, akit csak ismersz, ablak egy-egy másik világmindenségbe. Rémeket látsz, ha benézel.

Hat évig tartott, 2006-2012 között. 2009. január 16-án hajnali fél négykor tettem ki rá a pontot... de akkor még nem volt vége, ó, nem. Közel száz mélyinterjút csináltam, csak a hátterekhez. Itt meséltem róla egy keveset.

2. fejezet: ZERGEÉRZÉS

Mintha nem lenne más, csak a tér egy sajátosan összesűrűsödött pontja, amit történetesen Zergényi Editnek hívnak.

3. fejezet: A SÖTÉTSÉG GYŰRŰI

Két fiú kuporog a torony csúcsában, úgy hatvan méterrel a város fölött. Ez a Városháza karcsú, sárga tornya, cikornyás, gyönyörű fallosz, copf stílusú, ami a barokk habos-romantikus változata.

6. fejezet: A FEHÉR INGES KISLÁNY

Nem ismeri senki. Kívülről csak egy fehér inges kislány az Oroszlán utcából. Mintha iskolába menne a Dóm tér fényből és árnyékból szőtt boltívei alatt, pedig nem.

10. fejezet: VESZETT ÉS ÁRTATLAN

Tüzek vannak benne, meg éjszakák, angyalkertek és havazás, végtelenek és gyalázatok, a lélek leláncolt szörnyei, meg a tégednagyonlehetszeretni, ami nem igaz.